A FESTETICS-KASTÉLY KÖNYVTÁRA

A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a család egykori magánkönyvtára, amely Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, és egyben az egyetlen épen maradt főúri gyűjtemény, amely eredeti állományával és berendezésével őrzi a hajdani hangulatot.

A több mint 250 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics, Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti művek.

Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére 1770-ben szakértő könyvtárost alkalmazott Kozits István személyében. Ő hozta létre a metszetgyűjteményt, amely utódainak köszönhetően napjainkban mintegy 4600 darabot tartalmaz. A hírlaptár alapjait is III. Pál rakta le. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. Ő építtette és rendeztette be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt. A díszes terem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalosmester munkája, a klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria szlavón tölgyből készült.

Festetics I. György a néhány ezer kötetes könyvtárat a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a Georgikon tanárai és hallgatói előtt. Szabályozta a könyvtár használatát, a felbecsülhetetlen értékű könyveket pedig művészien díszített bőrbe köttette. Legtöbb könyvtári dokumentum bekötése Földesi István, keszthelyi könyvkötő munkáját dícséri. 1808-ban kiadta a könyvtárra vonatkozó „Instructióját”, „15 pontokba foglalt rendszabásokat” címmel. A legapróbb részletekig kidolgozta a könyvtáros teendőit: nyilvántartási, katalogizálási és állományvédelmi feladatait, valamint a használat feltételeit.

A gróf névjegykártyáján a Georgikon és a Phoenix-gálya mellett a kastély könyvtári szárnyát is ábrázoltatta.

A könyvállomány a második világháborúig 50 ezer kötetre gyarapodott. A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt és az egyetlen, amely a háború során nem károsodott. A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy miután a szovjet csapatok 1945. március 30-án megszállták Keszthelyt, a városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget, így a könyvtárterem és kincsei nem estek áldozatul a fosztogatásoknak. Kárt mindössze egy a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek mintegy 30 könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba, az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került. Ekkor kapta a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére a Helikon nevet.

A könyvtár muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics I. Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, amelyek a polcok felett elhelyezett táblákon is olvashatók. A könyvállomány törzsgyűjteménye napjainkban megközelítőleg 80 ezer darab, 30 féle nyelven található dokumentum a gyűjteményben.

A legrégebbi könyvtári dokumentumok ősnyomtatványok: Thuróczi János latin nyelvű, Magyarok Krónikája című munkája 1488-ból, valamint Temesvári Pebárt ferences hitszónok Sermones pomerii fratris című, szintén latin nyelvű prédikációs kötete 1499-ből származik.  Megtalálható a gyűjteményben Sylvester János Új Testamentuma is 1541-ből, amely az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövege volt.

A bibliotéka térképeinek legértékesebb darabja a Theatri praecipuarum totius mundi urbium című, az „egész földkerekség városait” bemutató gyűjtemény, melyet 1617 és 1618 folyamán Kölnben adtak ki. Abraham Hogenberg flamand festőművész és miniatürista kézzel festett térképeit tartalmazza, amelyek között megtalálható az akkori Magyarország több mint egy tucat jelentős városának korabeli, hiteles ábrázolása.

Festetics II. Tasziló és felesége, Lady Mary Hamilton a 19. század utolsó harmadától kezdve nagy mennyiségű angol és francia szépirodalmi munkát is beszerzett. E művek többségét a századforduló divatos regényei, memoárok és novellagyűjtemények alkották. II. Tasziló nagyon sok, a lótenyésztésről, az állatgyógyászatról, a lóversenyzésről és a lósportról szóló művel is gyarapította könyvtárát. Mary Hamilton érdeme, hogy anyai nagyanyja, Stefánia badeni nagyhercegnő (Napóleon császár fogadott leánya) zenei gyűjteményével a kottatár anyaga is jelentős mértékben bővült.

A hercegasszony tulajdonaként számon tartott díszes kivitelű angol nyelvű Biblia is a könyvtár egyik becses darabja. A kétkötetes, 1862—63-ban kiadott mű vörös szattyánbőr, ún. maroken kötéssel és rézkapcsokkal készült. Mindkét kötet borítójának közepén Viktória angol királynő aranyozott koronás monogramja látható. A Bibliát Francis Firth neves angol fotográfus Szentföldön készített fényképei illusztrálják.

A könyvtár amellett, hogy élményt nyújt a turisták részére, tudományos kutatások számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között. Kölcsönzésre nincs lehetőség.  

A könyvtár szolgáltatásait a pénztárban kapható kutatójegy ellenében lehet igénybe venni.

Kutatójegy:
diák: 750.- Ft / fő / nap
felnőtt: 1.500.- Ft / fő / nap

Előzetes bejelentkezés szükséges: orsolya.odor@nofnkft.hu

A kutatók részére a cédulakatalógus mellett a könyvtár elektronikus – online – katalógusa is rendelkezésre áll: 
IDE KATTINTVA