A GASZTRONÓMIA ÉVE

Az elmúlt év augusztusában megnyílt a keszthelyi Festetics-kastély gazdagon berendezett díszebédlője. Ennek alkalmából 2023-ban az étkezés témája kerül a középpontba: felidézzük a Festetics család és a gasztronómia kapcsolatát. Rovatunkban bemutatjuk a Festetics család ebédlőit és az étkezéshez kapcsolódó tárgyait. Pillantsunk bele legelőször abba, hol is étkezett a hercegi család, hogyan nézett ki a 19. század végén és a 20. század elején egy kastélybeli étkezőhelyiség.

 

A „nagy ebédlő terem” a keszthelyi Festetics-kastélyban

A keszthelyi Festetics-kastély díszebédlőjét a család kétszáz éven át használta. A termet már a kastély első, Festetics Kristófhoz fűződő építési periódusában, 1745 és 1750 között kialakították. Az ebédlő a földszinti kocsiáthajtó felett, akkor még a kastély középtengelyében helyezkedett el. A Kristóf-korabeli leltár felsorolja a berendezési tárgyakat: nyolc asztalt, amelyeket össze lehetett tolni szükség szerint, 23 bőrborítású széket, hét játékasztalt, egy tálalóasztalt, két kisasztalt és egy állóórát. Három velencei üvegcsillár világította be a termet, a falakat pedig nyolc történelmi témájú festmény díszítette.

A kastély 1883–87 közötti, Festetics II. Tasziló-féle átépítése az ebédlőt is érintette. A korabeli leírás szerint „ugyan akkora maradt, a mekkora a régi kastélyban volt, de belől tökéletesen megváltozott (…). A terem 10 méter széles és 14 méter hosszu; mindkét keskeny oldalán három-három nagy ablakán szürödik be a világosság. Öt nagy kristálytükör ezerszeresen visszatükrözi a terem szépségeit. Az ajtók fölött, valamint a pazar gazdagságu stukko plafond sarkaiban kompozicióra és kivitelre egyaránt elragado szépségü emblemek jelzik a terem rendeltetését. Itt is feltünik a finom rajzokat mutató berakott parketpadló, mely világos szinével nagyon jól illik a terem fehér stukkó kiviteléhez. A terem a régi kastélyrész közepét foglalja el és a kelet felé néző homlokzaton rizalitot képez; itt találjuk a nagy terraszt képező erkélyt, a mely oszlopokon nyugszik, és kelet felé fordulva árnyékos voltánál fogva igen alkalmas arra, hogy diner után a vendégek a gyönyörü hegyekkel környezett örökszép Balatont a kedvező alkonyati világitásban bámulják.” (Keszthely, 1888. szeptember 30. 1. o.)

1. kép: A keszthelyi Festetics-kastély ebédlője Klösz György felvételén 1899-ben
(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.132)

Az 1880-as évekbeli átépítés során kapta a terem a neorokokó stílusú stukkós kiképzést. (A stukkók eredetileg nem voltak aranyozva, ahogy a báltermekben és a lépcsőházakban sem, csak az 1960-as, 70-es évekbeli felújítás során emelték ki aranyozással a stukkódíszeket.)

Az 1911-es leltárból, amelyben „nagy ebédlő teremként” említik a helyiséget, kiderül, hogy a berendezés része volt a ma is a kandallón álló óra és a hozzá tartozó két kandeláber. Az aranyozott bronz és márvány kandallókészletet a Párizsban működő Charpentier et Cie cég készítette az 1860-as években. Ugyancsak itt nyert elhelyezést két „fehér márvány szobor, szürke talapzattal, ábrázolják a nyarat és a telet”. A szóban forgó szobrok nem mások, mint a ma a könyvtár két sarkában álló mellszobrok, Joseph von Kopf alkotásai.

Az 1933-as leltárból azt is megtudhatjuk, mekkora szőnyeg volt az ebédlőben: 5,8 m hosszú, 3,8 m széles. A berendezést „gobelin-nel diszitett” kandallóellenző egészítette ki.

2. kép: A keszthelyi Festetics-kastély ebédlője

Az utolsó, Festeticsek idején készült leltár 1942-ből maradt fenn. Ez az inventárium nyújtja a legtöbb információt az ebédlőben elhelyezett bútorokról. Eszerint a teremben volt egy 12 személyes asztal, 6 db „fal melletti, kétlábu, fél asztal, fehér márványlappal, lábazata gazdag faragással” – azaz a ma is látható konzolasztalok –, 18 db „fehéres-szürkére festett, diszesen faragott nádfonatu ebédlőszék”, 4 db „sárgaszinü faragott szék, hátlapja lant alaku”, valamint egy „wiener empiere nagy csillár és 2 drb ugyanolyan kisebb csillár”. (A három csillárból ma sajnos már csak egy van meg, az a nagykönyvtárban látható.)

A berzencei Festetics-kastély ebédlője

A keszthelyi kastély mellett még egy, a Festetics család által használt étkezőhelyiségről maradtak fenn információk: a berzencei Festetics-birtokon lévő vadászkastély ebédlőjéről.

3. kép: A berzencei Festetics-kastély Klösz György felvételén 1899-ben
(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.147)

A Festetics II. György ideje alatt, 1846–48 között emelt U alakú épület földszintjén, a középtengelyben helyezték el az ebédlőtermet. A téglalap alakú tér kert felőli oldalán három hatalmas, félköríves záródású üvegajtó nyílt. A szemben lévő falon volt a bejárat, és a két oldalsó, rövidebb falon is volt egy-egy ajtó. (Sajnos a második világháború utáni átalakítások miatt ma már csak a Festetics II. Tasziló-kori archív fotók tanúskodnak a Festetics család idejére jellemző állapotról.)

5. kép: A berzencei Festetics-kastély ebédlője Klösz György felvételén 1899-ben
(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.149)

Az ebédlő berendezéséről az 1933-ban készült leltár tájékoztat. Eszerint „kihuzós”, azaz kihúzható étkezőasztal állt a szoba közepén, amit húsz bőrkárpitozású étkezőszék egészített ki – hiszen nagy vendégségeket adtak itt a Festeticsek. Az ablakok közeit konzolasztalok, felettük tükrök töltötték ki. A leltár említ még tálalószekrényeket és konzolasztalokat, valamint egy perzsaszőnyeget is, és egy spanyolfalat. Sajnos az itteni berendezésből semmi sem maradt fenn, ahogy a terem is elvesztette minden díszét a Festetics család ideje után.