A Festetics család nevével több évszázadon keresztül találkozhattak az érdeklődők a történelmi forrásokban, a hivatalos iratokban, a tudományos jellegű könyvekben és az újságok lapjain. Kérdés, hogy hogyan használták és írták alá a család tagjai a nevüket.

Egy 1612-ben kelt oklevélben a család neve a Ferstechych formában szerepelt, amely név később a Ferstetics formában is előfordult. Amikor 1739-ben Festetics Kristóf (1696-1768) megvásárolta a Pethő család keszthelyi birtokait, királyi megerősítésre volt szükségese. Mária Terézia királynő 1741. szeptember 25-én írta alá az erről szóló oklevelet, amelyet a Királyi Könyvek 39. kötetébe is bejegyeztek 1742. május 20-i dátummal. A bejegyzés egyik részletében jól olvasható Festetics Kristóf neve, ahol a családnév a ma is ismert – Festetics – formában, míg a Kristóf keresztnév Christophoro alakban jelent meg. 1. kép: A Mária Terézia által kiadott oklevél részlete Christophoro Festetics névvel (részlet)

1772. február 24-én Festetics III. Pálnak (1722-1782) az uralkodó, Mária Terézia érdemei elismerése jeléül grófi címet adományozott, amelyet gyermekei is viselhettek. Szintén a Királyi Könyvekben jelent meg erről hivatalos irat. A 49. kötetben szereplő bejegyzésben szintén a Festetics formát használják, a keresztnév ebben az esetben nem Pál, hanem Paulo formában íródott. 2. kép: Festetics III. Pál grófi címének bejegyzése a Királyi Könyvekben (részlet)

Festetics I. György (1755-1819), a család egyik legjelentősebb tagja édesapjához, Festetics III. Pálhoz és nagyapjához, Festetics Kristófhoz képest másként írta a nevét, amelyet a névjegykártyáján is olvashatjuk, a családnév végén a cs helyett ts szerepel, és így szerepel a korabeli magyar nyelvű sajtótudósításokban is. 3. kép: Festetics I. György névjegykártyája

Festetics I. György utáni generációk visszatértek a cs betűhöz, innentől kezdve a családtagok hivatalosan a Festetics formát használták. Festetics I. György fia, László (1785-1846) aláírása Moritz Michael Daffinger festményén olvasható, amelyen a László név Ladislaus formában jelent meg. 4. kép: Daffinger: Festetics László; rajta Festetics László aláírása

Festetics László másodszülött fia, II. György (1815-1883) az Andrássy Gyula vezette kormányban a király személye körüli minisztere volt 1867 és 1871 között. A hivatalos lapban, a Budapesti Közlönyben, mint miniszteri s.k. jelentek meg aláírásával hivatalos határozatai, ahogy azt Liszt Ferenc zeneszerző kitüntetése kapcsán is látható. 5. kép: Budapesti Közlöny. 1867. június 12. 801. oldal

A 19. század második felében az akkori újsághírekben Festetics és Festetich alakban is megjelent a főnemesi család neve, ám néha a Fesztetics névvel is találkozhatunk, ám ezt tekinthetjük véletlen eseteknek is. 1911. június 11-én Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója magyar hercegi címet adományozott Festetics II. Taszilónak (1850-1933). Erről a Királyi Könyvek 72. kötetének 653. oldalától kezdődően olvashatunk. 6. kép: Festetics II. Tasziló hercegi címének bejegyzése a Királyi Könyvekben (részlet)

Festetics II. Tasziló fia, III. György (1882-1941) aláírása egykori tankönyvének borítóján és címlápján látható.
7. kép: Festetics III. György aláírása tankönyve borítóján

8. kép: Festetics III. György aláírása tankönyve címlapján

A képek forrása:
1. kép: A Királyi Könyv 39. kötet 283. oldal https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/view/hu_mnl_ol_a057_39_0001/?pg=137&bbox=1311%2C-1677%2C2504%2C179 2. kép: Királyi Könyvek 49. kötet 172. oldal https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/view/hu_mnl_ol_a057_49_0001/?pg=87&bbox=-28%2C-1972%2C3036%2C-28 3. kép: A Helikon Kastély könyvtára 4. kép: http://www.artnet.com/artists/moritz-michael-daffinger/graf-ladislaus-festetics-de-tolna-comte-ladislaus-fI1y-qCHE3VWfVmHOnZ4mw2 5. kép: https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiKozlony_1867_06/?query=festetics%20gy%C3%B6rgy&pg=84&layout=s 6. kép: https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/view/hu_mnl_ol_a057_72_0750/?image=0&pg=653&bbox=-841%2C-2093%2C2223%2C29 7-8. kép: a Helikon Kastély könyvtára

A FESTETICSEK CÍMEREIRŐL

A keszthelyi Festeticsek címere több ízben is változott történelme során, hűen jelezve a család rangjának változásait.

A 17. században a még horvát területen élő Festetics-ősök közül Festetics Lukács egy 1600-ban kelt oklevél értelmében Sassinovec falu bírája volt. Tizenkét évvel később őt és testvéreit, valamint leszármazottjait az egyházi nemesek sorába emelte a zágrábi püspök. Ugyancsak Lukács volt az, aki 1625-ben magyar köznemesi címet kapott II. Ferdinánd magyar királytól. Ezt a nemesi címet örökölték saját és testvérei utódai is. A köznemesi cím mellé címer is járt, amelyben címerállatként szerepel két oroszlán és egy daru. Az oroszlánok a küzdelmet és a bátorságot, míg a daru az éberséget és a figyelmet jelképezi.

1. kép: A Festeticsek köznemesi címere

1772. február 24-én Mária Terézia magyar királynő Festetics III. Pálnak, aki jogi és gazdasági ügyekben fontos és megbízható tanácsosa volt, grófi címet adományozott. a grófi címet ő és családtagjai, valamint leszármazottjaik viselhették. A rangemelés a család címerében is látható, a grófi címet a kilencgyöngyös korona jeleníti meg.

A grófi címer pontos leírása így jelent meg Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvének 4. kötetében,a mely 1858-ben jelent meg: „A család ősi nemesi czimere: a paizs kék mezejében egy koronán hátulsó lábaikon szemközt álló két oroszlán, első jobb lábaikban kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján egy lábában golyót tartó daru áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A grófi diplomában e czimer bővülést nyert: ugyanis a paizs fölé helyezett grófi koronán három koronás sisak áll, a jobboldalinak koronájából egy vörös zászló-nyél, egy kard, egy aranynyal szegélyzett zöld zászló hold és csillaggal, és egy vörös kék zászló nyulik föl. A középső sisak koronáján a daru áll. A baloldali sisak koronájából balra nézve egy arany sörényü egyszarvú nől ki. A paizst telamonok gyanánt két vad ember tartja, egyik kezével mindenik egy nagy botra támaszkodik.”

2. kép: A Festeticsek grófi címere

1911. június 21-én Ferenc József magyar király gr. Khuen-Héderváry Károly hivatalos ellenjegyzésével magyar hercegi címet adományozott Festetics II. Tasziló grófnak. A hercegi méltóság II. Taszilót és halála után elsőszülöttségi joggal törvényes fiúutódai használhatták. (1933-ban fia, III. Festetics Györgyöt, az ő halála után, 1941-től Festetics IV. Györgyöt nevezték Festetics hercegnek 1947-ig, mert az 1947. évi IV. törvény eltörölte a magyar nemesi címek és rangok használatát.)

A Festeticsek címere a hercegi cím miatt újra átalakult: eltűnt a kilencgyöngyös korona, helyette megjelent a hercegi címet jelző ún. zárt címer.

3. kép: Buda 1686-os visszafoglalása – Benczúr Gyula festményén

A Királyi Könyvek 72. kötetében szerepel az új címer leírása, amely így szól: „Csücskös talpu álló paizs, melynek kék mezejében lebegő koronán két egymással szembe fordult, vörös nyelvét kiöltő, kétfarkú arany oroszlán ágaskodik, mindegyik arany markolatánál és pengéjénél fogott egyenes meztelen kardot tartva. A paizsra helyezett, jobbrafordult koronás nyilt lovagsisakdisze: a koronán álló, fölemelt jobb lábában követ tartó daru. A sisaktakaró mindkétfelől kék-arany. A paizst alatt kék szalagon lapidáris arany betükkel irva: DEUM TIME REGEM HONORA jelige olvasható. Az egész czimert herczegi korona alatt hermelinnel bélelt biborpalást takarja.”

A képek forrása:
1. kép: Révai Nagy Lexikona. 7. kötet (1913) 455. oldal
2. kép: Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858
3. kép: Helikon Kastély Könyvtára

TÖRTÉNETEK A LEGENDÁK KÖDÉBEN

A nemesi családok gyakran foglalkoztak a múltban családjuk eredetével, azzal, hogy milyen ősöket tudnak felmutatni a családfájukon, amivel tovább erősíthették nagyságukat. Ez alól a Festetics család sem volt kivétel. Az 1830-as években, a romantika korában Festetics László megbízást adott katonatársának, az akkor már nyugalomba vonult Maretich Ernőnek, hogy kutassa fel a Festeticsek őseit. Dr. Szabó Dezső A herceg Festetics család története című, 1928-ban megjelent könyvében így írt erről: „Maretich csodálatos képzelőtehetsége a messze multat nyitotta meg Festetics László előtt azt hirdetvén, hogy olyan különleges források állnak rendelkezésére, melyek nemcsak a Festetics-család hasonlíthatatlan régiségét, hanem annak előkelőségét is minden kétségen felül helyezi. (…) Festetics László vakon bízott Maretichben és az ő igazságában.”

A „kutatás” elképesztő eredményeket hozott, amely regénybe volt illő. Maretich véleménye szerint, ahogy Szabó Dezső fent említett könyvében is olvasható, a „Festeticsek a Brus-Vest nevű gót-szláv toparcha-család leszármazói és hogy nevük onnét ered, mert Nagy Sándor makedón királynak Hephaistion nevű vezére volt az ősük, akit Sándor rendszeresen hé Festion néven szólított.”

1. kép: Nagy Sándor, mellette Héphaisztionnal fogadja Darius perzsa király családjá

Maretich a későbbi korokban is követte a Festeticsek elődeinek életét. Szerinte az ősök az Árpád-korban költöztek a Horvát Királyság területére. Hamar kitűntek katonai vitézségükkel, például 1241-ben, a tragikus emlékű muhi csatában is harcolt már Festetics a királyi seregben.

Bontz József 1896-ben, a millennium alkalmából megírta Keszthely város monográfiáját. Ebben többek között szólt a Festetics család eredetéről is. Bontz a család eredetét a Vest generációig vezette vissza. (A Vest szó sátortábort jelentett.) A nemzetség „a Scaligerek és a Huno-Sueno Veliv (Zollern) generatioval együtt Alárichot, a nyugoti gótok királyát tartja nemzetsége törzsatyjának.”

2. kép: I. Alarik, a nyugati gótok – vagy vizigótok – királya

Bontz a Festetics név eredetére is megpróbált magyarázatot adni. Szerinte Vest Zorián egyik utódja, István Detich várát birtokolta, innen vette neve második részét, így lett Vest-Detich, amelyből az évszázadok során alakult ki a Festetics név. Vajon ezen történetek közül melyik állta ki az idők próbáját? A Festetics-blog következő bejegyzésében fény derül erre.

Felhasznált forrás:
Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896.
Keszthely és a Festetich grófok. In. Vasárnapi Újság. 40. évfolyam, 42. szám. 1893. október 15.701-702. oldal
0 Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

A képek forrásai:
1. kép: Hephaestion angol nyelvű szócikk. Metszet 1696-ból. @ Wikipédia
2. kép: I. Alarik magyar nyelvű szócikk. @ Wikipédia

A TÖRTÉNETI FORRÁSOK TÜKRÉBEN

A Festetics család keszthelyi ágának eredetéről szóló minisorozatunk első részében a család eredetét magyarázó legendákat mutattuk be. De mit mondanak a történeti források, oklevelek arról, hogy honnan származnak a Festeticsek? Az első részben bemutatott Maretich Ernő erősen túlzó és idealizált véleményét semmiféle történeti forrás nem támasztja alá és a Bontz-féle származásigazolás sem nyert bizonyosságot. Az első hivatalos iratok, amelyek megemlítik a keszthelyi ág alapítójának, Festetics Kristófnak az őseit, a 16. század közepére datálhatók. 1558-ból származik az a jegyzőkönyv, amely Kristóf szépapjának apját, Pétert említi meg. A Festetics család horvát származású, ezt oklevelek igazolják.

Festetics Péter fia, Mihály a zágrábi püspök egyik embereként tevékenykedett. Mihály egyik fia volt Festetics Lőrinc (Kristóf ükapja), aki testvérével, Tamással 1570 áprilisában telket vásárolt Kasina mellett, a šašinoveci püspöki uradalomban. Ezt a jogi ügyletet oklevél tanúsítja. Festetics Lőrinc fia, Lukács (Kristóf dédapja) egy 1600-ban kelt oklevél szerint Šašinovec falu bírája volt. 1612-ben a zágrábi püspök őt, testvéreit és leszármazottjaikat az egyházi nemesek sorába emelte. Ugyancsak Festetics Lukács volt az, aki 1625-ben magyar köznemesi címet kapott II. Ferdinánd magyar királytól, amelyet a horvát országgyűlés egy évvel később egy kihirdetéssel tudomásul vett. Ezt a nemesi címet örökölték saját és testvérei utódai is.

1. kép: Zágráb a 17. században

Feltehetően a jobb megélhetés reménye és törökdúlások okozta károk miatt költözött Festetics Lukács fia, I. Pál (Kristóf nagyapja) a királyi Magyarország területére. A Nyugat-Dunántúl legrangosabb főúri családjának szolgálatába állt, s Batthyány Ádám németújvári birtokán, többek között, tiszttartóként is tevékenykedett.

2. kép: Batthyány Ádám

A 17. század második felében egy köznemesi család felemelkedésére és vagyonának gyarapítására a katonai szolgálat kínált kedvező lehetőséget. Festetics I. Pál fia – Kristóf édesapja –, aki szintén a Pál nevet viselte, így a családtörténetben a II. előnévvel ismert, részt vett a törökelleni visszafoglaló hadműveletben, többek között Buda 1686-os és Kanizsa 1690-es ostrománál vitézkedett.

3. kép: Buda 1686-os visszafoglalása – Benczúr Gyula festményén

A családi vagyon gyarapodását azonban nem csak a katonai ranglétrán való emelkedés segítette, hanem a korszak általánosnak mondható török hadifoglyokkal való kereskedés és az előnyös házaságok is, amelyek által értékes birtokokhoz jutottak a Festeticsek. A katonai és magánéleti sikerek pedig megalapozták a család későbbi felemelkedését.

Felhasznált forrás:
Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896.
Keszthely és a Festetich grófok. In. Vasárnapi Újság. 40. évfolyam, 42. szám. 1893. október 15.701-702. oldal
Nagy Iván: Magyarország családai. Címerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858.
Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

A felhasznált képek jegyzéke:
1. kép: Forrás
2. kép: Forrás
3. kép: Forrás