A „keszthelyi mágnes”

Festetics Julianna (1753-1824)

2024-ben Festetics Julianna grófnő halálának 200. évfordulójára emlékezünk.

«Elfelejtetted megírnia, hogy a keszthelyi mágnes magához húzván, későbben indultál el Keszthelről.» – írta többek között Széchényi Ferenc édesanyja, Cziráky Mária fiának 1775. február 2-án kelt levelében. Az említett „keszthelyi mágnes” az ifjú gróf sógornője, Festetics Julianna volt. Hogy a keszthelyi főnemesi család tagja milyen hatást gyakorolt Nagycenk urára és milyen volt az ifjú hölgy valójában, az kiderül Festetics Julianna életrajzából.

Széchényi Ferencné Festetics Julianna

A családi háttér

Festetics Julianna 1753. október 30-án született Jabloncán Festetics III. Pál és Bossányi Julianna első gyermekeként. Később született testvérei közül érdemes megemlíteni az 1755-ben született Györgyöt. aki Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézményének, a Georgikonnak lett az alapítója és az ő nevéhez fűződik többek között a magyar felvilágosodás egyik fontos kulturális rendezvénysorozatának, a Helikoni Ünnepségeknek a létrehozása. Az 1764-ben született Imre öccse pedig méltán tekinthető a „genetika nagyapjának”, aki juhok tulajdonságait megfigyelve írta meg 1819-ben a genetikai fontos szabályait.

Az ifjú Festetics Julianna

Festetics Julianna oktatásában – ahogy a többi arisztokrata családban szokás volt – nagyon fontos volt a családi háttér. Édesapja, Festetics III. Pál ebben az időben egyre fontosabb hivatali posztokat töltött be Bécsben, a császárvárosban. A gyermekek korai nevelése főként édesanyjuk, Bossányi Julianna kezében volt. Festetics Julianna alsóbb tanulmányai elvégzése után a pozsonyi Notre Dame de Sion apácák intézetében járt, ahol művelt, több nyelven – németül, angolul, franciául és olaszul – kiválóan beszélő ifjú hölgyként fejezte be az iskolát.

Különös házasságok

Festetics Julianna 19 éves volt, amikor 1772-ben feleségül ment a 21 éves Széchényi Józsefhez, Széchényi Zsigmond és Cziráky Mária legidősebb fiához. A házasság rövid volt és gyermektelen. 1774. november 30-án az ifjú férj vadászbalesetet szenvedett. Julianna 21 évesen özvegy maradt. Özvegyi jogként a Széchényi család horpácsi kastélyában élhetett volna, ám férje öccse, Széchényi Ferenccel egyezségre jutott. Az 1754-ben született Ferenc nem volt közömbös sógornője iránt, sőt ez még testvérének, Józsefnek is feltűnt. Utolsó, 1774. október 19-én kelt levelében meg is jegyezte, hogy: „…s még a feleségem nadjobb böcsben vólt előted, mind testvér bátyád. Én is azért most az edjszer halgatok s maradok atyafiságos szeretetedben bé rekesztve.”

Széchényi Ferenc és Festetics Julianna

Széchényi Ferenc és Festetics Julianna házasságára három évet kellett várnia. Eleinte mind a két család – a Festetics és a Széchényi is – egyaránt ellenezték a házasságot a sógori-sógornői kapcsolat miatt. Széchényi Ferenc egyik legjobb barátja Festetics Julianna testvére, I. György volt. Az ifjú gróf kezdettől fogva támogatta testvérének és barátjának kapcsolatát. A vonzalom erősebb volt a két fiatal között, ahogy azt a szülők feltételezték, és ahogy azt Cziráky Mária is írta 1775-ben egy fiának szóló levélben. Végül pápai engedéllyel – 6000 tallér megfizetésével – 1777. augusztus 17-én Kópházán megtartották az esküvőt. A házasságból hat gyermek született, közülük öten megélték a felnőttkort: György 1778-ban, ám ő sajnos pár hónappal később meghalt. Utána 1781-ben Lajos, 1783-ban Franciska, 1788-ban Zsófia, 1789-ben Pál, végül pedig 1791-ben István, akit méltán hívhatunk a magyar történelemben a „legnagyobb magyarnak”.

Széchényi Ferenc és Festetics Julianna harmonikus házasságban éltek. «Mert íme ilyen házastárssal bírok, kit méltán gyöngyfeleségnek, drága jó édesanyának, okos háziasszonynak nevezhetek.« – írta egy levelében a férj egy barátjának. Kazinczy Ferenc, amikor Bécsben meglátogatta a Széchényi családot, elragadtatással írt a szülőkről és a családról és arról is, hogy a gyerekeket magyar szellemben nevelik.

Ásványok és kövek a tudomány szolgálatában

Festetics Julianna méltó társa volt férjének életük során. Amikor Széchényi Ferenc hivatali pozíciókat töltött be, támogatta és segítette, amikor pedig visszavonult – például II. József uralkodásának második felében, akkor is mellette állt. Példaként az 1790-1791-ben Nápolyban tett diplomáciai utat érdemes feleleveníteni: Festetics Julianna olasz nyelvtudását felhasználva igyekezett még inkább eredményessé tenni ezt az utazást férje és a császári ház számára.

Nápoly korabeli térképe az 1790-es évekből

Széchényi Ferenc 1802-ben királyi engedélyt kért, hogy tudományos gyűjteményét múzeumnak ajándékozza. Ez év november 25-én többezer kötetes könyvtárát és kéziratgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta – ezzel létrehozva a nevét viselő Országos Széchényi Könyvtárat, valamint a Nemzeti Múzeumot. Ezért az 1807. évi országgyűlés XXIV. törvénycikkelyébe érdemeit és adományait törvénybe foglalták. Felesége, Festetics Julianna évek óta különféle kőzeteket, növényeket és ásványokat gyűjtött, valamint vásárolt meg. Ezt az értékes gyűjteményt, valamint az ezekről az ásványi anyagokról szóló írásokat és könyveket a grófnő szintén a férje által alapított gyűjteménynek adta. Ez megalapozta a később létrejött természettudományi Múzeum gyűjteményét. (Sajnos a gyűjtemény az 1956-os tűzvészben elégett)

Az utolsó évek

Az 1810-es években a Széchényi-házaspár visszavonult életet élt, ám amikor tehették, akkor bécsi házukban fogadtak vendégeket. Sajnos mindketten több betegséggel is küszködtek, ám a látogatóik beszámolói szerint, mindenki érezte rajtuk, hogy mennyire szeretik és tisztelik egymást.

Gróf Széchényi Ferenc

Széchényi Ferenc 1820. december 13-án súlyos betegség után elhunyt. Felesége mélyen gyászolta. Festetics Julianna egészségi állapota férje halála után hanyatlott. Élete utolsó három évében a nyarakat a karlsbadi fürdőben töltötte. Sokat segített gyermekeinek. 1823. december 28-án beszélt utoljára legkisebb fiával, Széchenyi Istvánnal. Festetics Julianna örömmel hallotta, hogy fia otthagyja a katonaságot, viszont arra próbálta rávenni, hogy ne lépjen politikai pályára.

Gróf Széchenyi István

Sajnos Festetics Julianna 1824. január 20-án, 71 éves korában Bécsben bekövetkezett halála miatt nem érhette meg, hogy milyen politikai és hazafiúi pályát fog majd legkisebb fia, István befutni. Festetics Juliannát Nagycenken a Széchényi család kriptájában helyezték végső nyugalomra.

1817-ben ünnepelte a Széchényi-házaspár házasságuk 40. évfordulóját, édesanyjuk születésnapjára gyerekeik egy albummal kedveskedtek neki. Széchenyi István egy verset írt az édesanyjához, akit a legjobb édesanyának nevezett, a versből pedig kiderül, hogy milyen hatással volt rá:

„Íme tűz és fegyver között imádsággal tartottál,
Beteg ágyaimban gyorsan te magad ápolgattál,
Te oktattál,
Tanácsoltál,
Te plántáltád szívembe a jót, melyből vagyok s leszek,
S ami csekélyt Isten Uram, s Hazámért teszek,
A te munkád!”

Források:

Fraknói Vilmos: Széchényi Ferencz, 1754-1820. Budapest, 1902.
https://mek.oszk.hu/05400/05481/html/index.htm

Hazai ’s Külföldi Tudósitások. 1824. február 7. 81-82. oldal
Hegyaljai Kiss Géza: Széchenyi István édesanyja. Új Idők. 1941. szeptember 7. – 292-293. oldal
Dr. Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

A képek forrásai:

1. kép: Johann Ender: Gróf Széchényi Ferencné Festetics Julianna
   https://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_Julianna#/media/F%C3%A1jl:Ender,_Johann_-_Countess_Ferencn%C3%A9_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi,_Julianna_Festetich_(1817).jpg

2. kép: Az ifjú Festetics Julianna
   https://festeticsorokseg.hu/person_festetics-julianna

3. kép: Széchényi Ferenc és Festetics Julianna:
   https://mek.oszk.hu/05400/05481/html/02.htm#d1e1207
4. kép: Nápoly térképe az 1790-es évekből
   https://commons.wikimedia.org/wiki/File:1790_map_of_Naples.jpg5. kép: Johann Ender: Gróf Széchényi Ferenc
   https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Ferenc_(politikus)#/media/F%C3%A1jl:Johann_Ender_-_Portrait_of_Ferenc_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi.jpg

6. kép: Johann Ender: Gróf Széchenyi István (1818)
   https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n#/media/F%C3%A1jl:Ender_Szechenyi_1818.jpg