A Sárvár-Felsővidéki gróf Széchényi nemzetség arckép-gyűjteménye: 1777–1924.
2024-ben a keszthelyi Festetics családból származó Festetics Julianna – a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István édesanyja – halálának 200. évfordulójára emlékezünk.
A magyar történelemben betöltött szerepe nagy hatással volt nemcsak kora, hanem az utána következő nemzedékek életére is.
A család keszthelyi könyvtárának felbecsülhetetlen értékű, gazdag állományában se szeri, se száma azoknak a könyvtári dokumentumoknak (könyvek, aprónyomtatványok, levelek stb.), amelyek szorosan köthetők a rendkívül intelligens, művelt, a tudományok és a művészetek iránt is nagy érdeklődést mutató nemes hölgyhöz.
Közülük a legkülönlegesebb dokumentum a Széchényi család történetének egyik legértékesebb és legimpozánsabb darabja, az az album, amelyet Festetics Julianna dédunokája, gróf Széchényi Viktor (1871–1945) földbirtokos, Fejér megyei főispán közreműködésével és anyagi hozzájárulásával adtak ki 1924-ben.
Az 1908 januárjában kelt levelében gróf Széchényi Viktor a következőket írja:
„Kedves Rokon!
Emlékezzünk régiekről!
Nem ok nélkül kiált így a költő. A régiek emlékéből merítünk példát, tanúságot, lelkesedést a jövőre.
A Széchényiek történetének nagy része előttünk még ismeretlen, családfánk a XVI-ik században már homályba vész. Kutatások idáig még alig, vagy csak igen fölületesen történtek. Pedig általam legujabban beszerzett egynehány adat is kétségtelenül bizonyítja, hogy a kutatásra tág tér nyílik.
Az utóbbi időben több hazai főnemesi család megíratta történetét. A Széchényiek, kiknek története a magyar nemzet küzdelmének egy élő darabja, nem maradhat el a többiek mögül.
Kutassuk föl a multat és a jelennel bokrétába kötve rögzitsük meg ivadékaink számára.”
Bártfai Szabó László (1880–1964) történész, levéltáros, könyvtáros megbízás útján három kötetben megírta a család történetét, amelyet Budapesten adtak ki 1911 és 1926 között. Eközben jelent meg ez a reprezentatív képes album is, 1924-ben.
A borítóoldal felső sarkában a Széchényi címert körbefogva a család jelmondata olvasható:
„Si deus pro nobis quis contra nos!” – „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!” A bibliai idézet Pál apostol leveleiből való (Róm. 8,31). Érdekesség, hogy a Rákócziak jelmondata is ez volt.
A kötéstábla belső oldalán a család másik jelmondata olvasható:
„A keresztény magyar nemes Istenéhez, hazájához, királyához hív, hajló, buzgó, engedelmes, jámbor, bátor, igaz szív!”
Az album első felében a fényképek hatását keltő metszeteken a nemzetség bemutatása gróf Széchenyi Ferenccel és feleségével, Festetics Juliannával kezdődik, majd sorban következnek a felnőtt kort megérő fiaik: Lajos, Pál és István családtagjaikkal, valamint leszármazottaikkal. Néhány képen a birtokok, a lakóhelyül szolgáló kastélyok is jól láthatók. A későbbiekben természetesen már fényképek formájában tekintenek ránk e nagy múltú család tagjai.
A Széchenyi fiúk családjairól készült felvételek jól elkülönülnek, ugyanis a könyv vágásán külön színezést kaptak és a lapok jobb felső sarka L[ajos], P[ál] és I[stván] betűkkel van jelölve.
Széchenyi Viktor grófot idézve:
„Csatolok egy leszármazási táblát is, mely kiterjeszkedik egészen a legifjabb nemzedékig és így a messzebb jövendő ivadékainak is tájékoztatóul szolgáland. (…) Jövendő nemzedékei, vegyetek példát a régieken s igyekezzetek őket egyéni és hazafias erényeken tetézni!”