TÖRTÉNETEK A LEGENDÁK KÖDÉBEN
A nemesi családok gyakran foglalkoztak a múltban családjuk eredetével, azzal, hogy milyen ősöket tudnak felmutatni a családfájukon, amivel tovább erősíthették nagyságukat. Ez alól a Festetics család sem volt kivétel. Az 1830-as években, a romantika korában Festetics László megbízást adott katonatársának, az akkor már nyugalomba vonult Maretich Ernőnek, hogy kutassa fel a Festeticsek őseit. Dr. Szabó Dezső A herceg Festetics család története című, 1928-ban megjelent könyvében így írt erről: „Maretich csodálatos képzelőtehetsége a messze multat nyitotta meg Festetics László előtt azt hirdetvén, hogy olyan különleges források állnak rendelkezésére, melyek nemcsak a Festetics-család hasonlíthatatlan régiségét, hanem annak előkelőségét is minden kétségen felül helyezi. (…) Festetics László vakon bízott Maretichben és az ő igazságában.”
A „kutatás” elképesztő eredményeket hozott, amely regénybe volt illő. Maretich véleménye szerint, ahogy Szabó Dezső fent említett könyvében is olvasható, a „Festeticsek a Brus-Vest nevű gót-szláv toparcha-család leszármazói és hogy nevük onnét ered, mert Nagy Sándor makedón királynak Hephaistion nevű vezére volt az ősük, akit Sándor rendszeresen hé Festion néven szólított.”
Maretich a későbbi korokban is követte a Festeticsek elődeinek életét. Szerinte az ősök az Árpád-korban költöztek a Horvát Királyság területére. Hamar kitűntek katonai vitézségükkel, például 1241-ben, a tragikus emlékű muhi csatában is harcolt már Festetics a királyi seregben.
Bontz József 1896-ben, a millennium alkalmából megírta Keszthely város monográfiáját. Ebben többek között szólt a Festetics család eredetéről is. Bontz a család eredetét a Vest generációig vezette vissza. (A Vest szó sátortábort jelentett.) A nemzetség „a Scaligerek és a Huno-Sueno Veliv (Zollern) generatioval együtt Alárichot, a nyugoti gótok királyát tartja nemzetsége törzsatyjának.”
Bontz a Festetics név eredetére is megpróbált magyarázatot adni. Szerinte Vest Zorián egyik utódja, István Detich várát birtokolta, innen vette neve második részét, így lett Vest-Detich, amelyből az évszázadok során alakult ki a Festetics név. Vajon ezen történetek közül melyik állta ki az idők próbáját? A Festetics-blog következő bejegyzésében fény derül erre.
Felhasznált forrás:
Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896.
Keszthely és a Festetich grófok. In. Vasárnapi Újság. 40. évfolyam, 42. szám. 1893. október 15.701-702. oldal
0 Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.
A képek forrásai:
1. kép: Hephaestion angol nyelvű szócikk. Metszet 1696-ból. @ Wikipédia
2. kép: I. Alarik magyar nyelvű szócikk. @ Wikipédia