A FESTETICSEK CÍMEREIRŐL

A keszthelyi Festeticsek címere több ízben is változott történelme során, hűen jelezve a család rangjának változásait.

A 17. században a még horvát területen élő Festetics-ősök közül Festetics Lukács egy 1600-ban kelt oklevél értelmében Sassinovec falu bírája volt. Tizenkét évvel később őt és testvéreit, valamint leszármazottjait az egyházi nemesek sorába emelte a zágrábi püspök. Ugyancsak Lukács volt az, aki 1625-ben magyar köznemesi címet kapott II. Ferdinánd magyar királytól. Ezt a nemesi címet örökölték saját és testvérei utódai is. A köznemesi cím mellé címer is járt, amelyben címerállatként szerepel két oroszlán és egy daru. Az oroszlánok a küzdelmet és a bátorságot, míg a daru az éberséget és a figyelmet jelképezi.

1. kép: A Festeticsek köznemesi címere

1772. február 24-én Mária Terézia magyar királynő Festetics III. Pálnak, aki jogi és gazdasági ügyekben fontos és megbízható tanácsosa volt, grófi címet adományozott. a grófi címet ő és családtagjai, valamint leszármazottjaik viselhették. A rangemelés a család címerében is látható, a grófi címet a kilencgyöngyös korona jeleníti meg.

A grófi címer pontos leírása így jelent meg Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvének 4. kötetében,a mely 1858-ben jelent meg: „A család ősi nemesi czimere: a paizs kék mezejében egy koronán hátulsó lábaikon szemközt álló két oroszlán, első jobb lábaikban kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján egy lábában golyót tartó daru áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A grófi diplomában e czimer bővülést nyert: ugyanis a paizs fölé helyezett grófi koronán három koronás sisak áll, a jobboldalinak koronájából egy vörös zászló-nyél, egy kard, egy aranynyal szegélyzett zöld zászló hold és csillaggal, és egy vörös kék zászló nyulik föl. A középső sisak koronáján a daru áll. A baloldali sisak koronájából balra nézve egy arany sörényü egyszarvú nől ki. A paizst telamonok gyanánt két vad ember tartja, egyik kezével mindenik egy nagy botra támaszkodik.”

2. kép: A Festeticsek grófi címere

1911. június 21-én Ferenc József magyar király gr. Khuen-Héderváry Károly hivatalos ellenjegyzésével magyar hercegi címet adományozott Festetics II. Tasziló grófnak. A hercegi méltóság II. Taszilót és halála után elsőszülöttségi joggal törvényes fiúutódai használhatták. (1933-ban fia, III. Festetics Györgyöt, az ő halála után, 1941-től Festetics IV. Györgyöt nevezték Festetics hercegnek 1947-ig, mert az 1947. évi IV. törvény eltörölte a magyar nemesi címek és rangok használatát.)

A Festeticsek címere a hercegi cím miatt újra átalakult: eltűnt a kilencgyöngyös korona, helyette megjelent a hercegi címet jelző ún. zárt címer.

3. kép: Buda 1686-os visszafoglalása – Benczúr Gyula festményén

A Királyi Könyvek 72. kötetében szerepel az új címer leírása, amely így szól: „Csücskös talpu álló paizs, melynek kék mezejében lebegő koronán két egymással szembe fordult, vörös nyelvét kiöltő, kétfarkú arany oroszlán ágaskodik, mindegyik arany markolatánál és pengéjénél fogott egyenes meztelen kardot tartva. A paizsra helyezett, jobbrafordult koronás nyilt lovagsisakdisze: a koronán álló, fölemelt jobb lábában követ tartó daru. A sisaktakaró mindkétfelől kék-arany. A paizst alatt kék szalagon lapidáris arany betükkel irva: DEUM TIME REGEM HONORA jelige olvasható. Az egész czimert herczegi korona alatt hermelinnel bélelt biborpalást takarja.”

 

A képek forrása:
1. kép: Révai Nagy Lexikona. 7. kötet (1913) 455. oldal
2. kép: Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858
3. kép: Helikon Kastély Könyvtára